Böngészek az Interneten, érdekes reklámot pillantok meg. A hirdető az állítja magáról, hogy 20 féle tarot-kártya program, 60 féle horoszkóp alapján képes megjósolni az én sorsomat. Ráadásul a fentieken túl tenyérjóslással, számmisztikával, holdjegykalkulátorral és sok más egyéb módszerrel is csalogatja a gyanútlan látogatót. Mi lehet ebből igaz?

Egy jósnőnek miért kell ennyi kellék,  hogy megmondja az én valódi sorsomat? Miért nem tudja megmondani egy eszközzel. Általában igaz az a feltevés, hogy a nulla tudást kétféleképpen lehet megközelíteni. Az egyik, hogy valaki sok mindenből tud elenyészőt, vagy elenyészőféle dologból tud sok mindent. A húgomnak az egyik jósnő Laci nevű férjet jósolt, szegény hosszú ideig várt rá, s amikor nem bírta tovább férjhez ment egy Janihoz. Az egyik látó képességgel bíró hölgy azt mondta nekem - anélkül, hogy kérdeztem volna-, hogy úgy érzi, most még nem fogom megkapni az éppen aktuálisan megpályáztatott állást, mert más Isteni dolgom van. Szerencsére másban hiszek - mondtam mosolyogva - és három nap múlva munkába álltam. Anyósomnak az ígérte egy jós, hogy nem kell félnie, nem fogok eljutni Indiába (mivel ő féltette a feleségemet az ottani körülményektől), amikor visszament számon kérni a hazugságát, azt mondta neki a jós: "valaki belekavart a dologba":)

Ma Magyarországon is sok ezer ezoterikus tanító van, aki pénzért tanít, illetve olyan konfliktusok között él, amely egy tanítót nem tesz hitelessé. A tanításuk ennél is viccesebb. Van, aki agyoncsépelt közhelyek mentén tanít, és féligazságokat ad át tanítványainak, lerí, hogy ő nem érti azt, amit mond. Divatos szavakat használnak, mint karma, meg dharma, de amikor az ember összefüggésekben beszél róluk, akkor habognak és a bölcs hallgatásba menekülnek. Van, aki az agyoncsépelt közhelyekre sem veszi a fáradtságot. A saját maga gondolatait igyekszik átadni az embereknek. Az ilyen ember általában a maga által meg nem oldott problémákról beszél a közönségének. Hamissá az teszi a szavait, hogy olyanokat állít, amelyet ő sem tudott megoldani: "dögöljön meg a szomszéd tehene is"? A harmadik fajta tanító fogalomzavarban szenved, a szeretetet összekeveri a félelemmel (félek, hogy elveszítelek, nem tudok nélküled élni, stb.), a hitet a vággyal és más hihetetlen bravúrokat követ el a fogalmak terén. Az ő életében ezek valóban így szocializálódtak, valószínűleg a családban ez volt a minta, de ki jogosította fel az ilyen embert, hogy prédikáljon? Nem tudni, valószínűleg az elfogadástól való félelem... így akart másnak mutatkozni, ha nem is tudatosan.

A legveszélyesebb, mikor egy tanító arra akarja rávenni tanítványát, hogy legyen ő maga a szeretet. Most! A szeretet Isten egyik arca, de nem az egyetlen. Az igazság is az, és az konfrontálódik. A nagy isteni megnyilvánulások mind szerették az embereket, mégis konfrontálódtak. Krisna háborúzott, Jézus ostorral űzte ki a kofákat a templomból. A kishal is konfrontálódik a nagy hallal és tanulásuk eredményeként egyre fejlettebbek lesznek. Az embernek is konfrontálódnia kell néha, abból tanulhat, hogy egyre magasabbra jusson. A képmutató szeretet nem viszi előre a világot. Az ember akkor válik eggyé a szeretettel, ha tetteiben megérti, hogy az általa követett igazság konfrontálódik, és ha szeretetben akar maradni, felelősséget kell vállalnia a hitéért.

A fenti típusú próféták aztán nem ismernek sem istent, sem embert. Bátran mondják: ha nem szereted a férjedet, hagyd ott, megérdemli, ahogy te is megérdemled a boldogságot. Hirdetik az energia felsőbbrendűségét (reiki, prána nadi), és fogalmuk sincs arról, hogy ők kicsodák, vagy kicsoda a tanítványuk. Megmutatják neked, hogy vannak csakráid, meg aurád, de nem tudják, hogy ezek nem okok, hanem következmények. A te hitednek a következményei.

Amely számomra a legviccesebb tanítás,  az az újjászületésről szól. Két lélek megegyezik egymással, hogy az életükben közösen oldanak meg feladatot. Bölcs kikerülése az ősi tanításnak, hogy van igazság, és van bűn. Az egyik barátom, amikor megismertem, félelemmel telve jött el hozzám, hogy segítsek neki, pánikrohamai vannak és fizikailag is rosszul van. Azt mondja, hogy volt kineziológusnál, aki megállapította, hogy előző életében a párjával horror filmbe illő történetbe keveredtek. Azóta még rosszabbul van... Megértettem vele az illúziót, amely körülvette őt, a kineziológust, és azt, hogy nem kell ismernie az előző életét, hogy megnyugvást találjon. A fiú ma már jól van...

A tanító aki a tanítványát tápláléknak nézi (pénzt, vagy egyéb szolgáltatást vár tőle) nem különbözik az állati ösztönökkel vezérelt emberektől, így segíteni sem tud a bajba jutottakon. Ha mégis úgy tűnik, akkor nem ő segített, hanem a bajba jutott embernek jutott eszébe olyan megoldás, amellyel továbbgördíthette az életét.

Ostoba az a tanító, aki anélkül tanít, hogy azt a tanítványa kiérdemelné, hiszen a befejezetlen folyamat a tanítót is mélyebbre taszítja. Ostoba az a gyógyító is, aki meggyógyít egy olyan beteget, aki igazán nem akarja megoldani az életét, vagy kellőképpen nem alázatos, hiszen elveszi a lehetőséget az embertől, hogy tanuljon hibáiból. Így mindketten kárt vallanak, a gyógyító a kudarca miatt, a beteg az előbbre jutástól való megfosztása miatt.

A hamis próféta báránybőrbe bújt farkas, hangzatos tanításokat hallat, amely zene a gyanútlan ember fülének, hisz azt kapja, amit hallani akar, nem azt, ami segít. Az ilyen próféta mély gödörbe esik, de magával rántja azt a tanítványát is, aki hisz neki.

Ha el akarjátok kerülni a hamis prófétákat, mérjétek meg először. A szeretet és az ige ingyen van, a kegyelemért megfelelő juss a hála és az áldás. Ha valamelyik tanító ennél többet ad, ti is adjatok neki többet. Ha egy tanító a kezét nyújtja, koldus az, adjatok neki, amennyit koldusnak szoktatok és álljatok tovább. Ha egy tanító azt mondja ingyen van a tanítás, de szívében vágy van, hogy kapjon az ő bűne az, neki is meg kell tanulni azt, amit a tanítványaitól elvár. Akinek Isten adta, annak ingyen adatott, akinek nem ingyen adatott, az nem Istentől kapta. Ne engedjétek magatokat becsapni. Valamelyik tanító azt mondja, hogy azért kér pénzt, mert ő is pénzt adott a tanításért, hazugság. Nem azért megy el az ember tanulni, hogy taníthasson, hanem hogy ő maga fejlődjön lélekben. Az ő fejlődését nem nektek kell kifizetnetek.

Ha jó tanítót találtok, aki tiszta a szívében és áldozatot hoz érted, azt becsüld meg és adj önszántadból, mert az ilyen tanító nagy kincs lehet az embereknek, nem érdemli meg, hogy szűkölködjön. Ha a hamis tanító látja,  hogy az igazságnak is van tisztelete, ő is igaz akar lenni, így járulhatsz hozzá ahhoz, hogy a világ igazabb legyen. Az igaz tanítók igaz tanítványokat gyümölcsöznek, tetteik gyümölcse pedig édes, és nem keserű...