A növény- és állatvilágban vannak védelmi mechanizmusok, amelyek az evolúció során azért fejlődtek ki, hogy védjék a növényt, vagy az állatot a táplálék láncban magasabban elhelyezkedő ellenfeleiktől. Egyes növények és állatok tüskét növesztenek, mások mérget termelnek, megint mások pusztán rejtőzködő megjelenésükkel védekeznek, hogy kisebb valószínűséggel essenek áldozatul. Ezek a jelenségek az emberben is megfigyelhetők…

Az emberek között vannak, akik az aktív és vannak, akik a passzív védekezési mechanizmusokat vezették be saját fegyverarzenáljukban. Aktív védelmen értem az egy veszélyinger hatására létrejött aktív cselekedetet, illetve passzívon épp a cselekedetek elfojtásával történő védekezést. Az alábbiakban bemutatok néhány emberi védelmi mechanizmust a teljesség igénye nélkül:

Aktív védelmi mechanizmusokra példa:

• Ijesztő hang. Az evolúciós során egyes állatok a hangjukkal képesek távol tartani ellenségüket. „Az ijesztő hang hatására erősnek látszom”. Az embernél a fájdalomtól való félelem védelmi mechanizmusa. Az agresszív ember nagy hangon ordít ellenfelével, így akar erősebbnek látszani, s a félelem keltés eszközével úrrá lenni a másikon.
• Menekülési képesség. Az erdő mező kisebb állatait gyors lábakkal áldotta meg az Isten, hogy képesek legyenek elfutni a veszély elöl. Az embernél a létszükségleti félelem védelmi mechanizmusa, általában a Vata ember mozgékonyságának kulcsa.

• A nagy test növesztése. Az evolúció során a nagytestű állatok fejlődési iránya is egy védelmi mechanizmus csupán. Az embernél az önmagam kifejezésétől való félelem elleni védekező mechanizmus. „Ha nagy testű vagyok, a kisebb testűek félnek tőlem, bármit csinálok”- ez a mottója ennek a mechanizmusnak.
• Ijesztő kinézet. Egyes állatok, amikor veszély fenyegeti őket, a felborzolják bundájukat, kivillantják fogaikat, esetleg két lábra állnak, hogy ijesztőbbnek nézzenek ki. Az ember is képes mindenféle testfestékkel, szokatlan hajviselettel, ruházattal (pl.: rockerek hajviselete és ruházata jó példa) és egyéb furcsaságokkal kiváltani a többi emberben félelmet, távolságtartást.  Ugyanakkor idetartoznak a különböző testi elváltozások is, amelyek szintén megkövetelnek némi távolságtartást a legtöbb embertől. Az el nem fogadástól való félelem egyik védelmi mechanizmusa.
• Beleolvadni a környezetbe. Az ijesztő kinézet ellentéte. Egyes állatfajok rejtőzködéssel, az életkörnyezethez történő alak- és színalkalmazkodással érik el, hogy életben maradjanak. Az emberben is megtalálható ez a fajta védelmi mechanizmus, úgy hívják, hogy divat. Amíg hasonló ruhát, cipőt hordok, mint a többi ember, nem kell félnem az el nem fogadástól. Persze ezt az elvet ki lehet tágítani arra is, hogy amíg hasonlóan gondolkodom, hasonlóan táplálkozom, mint a többi ember, lehet, kettősségben vagyok, de nem kell tartanom az el nem fogadástól.
• Karmokat növeszteni. A karmok fegyverek egy állatnak. Nem csak a zsákmány megszerzéséhez, de a védekezéshez is. Az emberek, akik hosszú körmöt növesztenek, vagy csak fegyvert hordanak maguknál (akár egy kést is), valamennyien ezt védelmi mechanizmust követik. A létszükségleti félelmek védekező mechanizmusa.